Twinoxid fertőtlenítő az élelmiszeripőarban

A klór-dioxid tartalmú fertőtlenítőszert a Twinoxideot az ételiparban is előszeretettel alkalmazzák, mivel biztonságos és könnyen kezelhető. Az egyik kiemelt alkalmazási feladat a tojások tisztítása és fertőtlenítése.

A tyúktojások mosásának hatása a keltetési eredményekre még ma is vitatott annak ellenére, hogy vannak szabatos kísérleteken alapuló eredmények, amelyek szerint a megfelelő szakszerűséggel és speciális fertőtlenítőanyaggal, például klór-dioxiddal való mosásnak nincs káros hatása a kelési eredményekre.

Korábbi tapasztalatok a tojásmosással kapcsolatban

Az első kísérletek a Missouri Mezőgazdasági Kutatóintézetben new hampshire-ben történtek, ahol  tojóktól származó tojásokat ammóniumtartalmú mosószerekkel mostak szobahőmérsékleten, és ezeket egyidejűleg termelt, eredetileg tiszta tojásokkal keltették együtt.

Azt tapasztalták, hogy a tiszta, mosatlan tojások kelési százaléka 69,9, a mosottaké pedig 69,1%-os volt. Vagyis a mosás a kelési százalékot számba vehetően nem befolyásolta.

Ha a tojásokat szakszerűen, fertőtlenítéssel egyidejűleg, a begyűjtés után azonnal mossuk, és hajszálrepedéseket nem idézünk elő, akkor a keltethetőség nem romlik.

Vélemények a tojásmosásról

A tojásmosás kérdését az egész világon kellő óvatossággal kezelik, ennek ellenére rohamosan terjed. Ezt bizonyítja az is, hogy ma már speciális mosó- és fertőtlenítőszerek, valamint kiváló, nagy teljesítményű tojásmosógép-konstrukciók vannak forgalomban. A nedves tisztítással a tojások kutikulaállománya leoldódik, vagy sérülések keletkeznek rajta, ezért a tojásmosó gépek vékony olajréteget is permeteznek a lemosott és fertőtlenített tojáshéjra. Ezzel a tojáspórusokat a kutikularéteghez hasonlóan elzárják, védve a tojást a beszáradástól és a mikroszervezetek behatolásától.

A tojásmosó gép működése

A mosóberendezésből egy forgóasztal-megoldású mechanizmus emeli ki a tojástálcákat és a szalagrendszer vezeti tovább a légszárítóba, majd a finom porlasztású olajpermetezőn keresztül jut ki a tökéletesen letisztított, leszárított, speciális olajjal egyenletesen bepermetezett tojás. Egy dobozban 30, a tojástálcákon 360 tojást helyeznek el.

Készülnek 15-30 doboz teljesítményre méretezett tojásmosó gépek is. A Kuhl-féle körpályás, futószalagos tojásmosó, tojásfertőtlenítő gép kapacitása például 15-18, 20-25 és 30-40 doboz lehet óránként. Egy kezelővel üzemeltethető. Az elvégzett műveletek minősége hasonló a futószalagos gépekéhez. A műanyag tálcákon berakott tojások egy teljes kör megtétele után vehetők ki. A berakás és a kiszedés műveletét ugyanaz a személy végezheti.

A fog betegségeinek aránya

A fogorvosok által vizsgált népességi adatokból kialakuló fogászati statisztikákban érdemes eligazodni. A DMF-T és DMF-S számok aránya egymáshoz a populációra többé-kevésbé jellemző, kisebb mértékben a caries elterjedtségének, nagyobb mértékben a fogorvosi kezelés lehetőségének és igénybevételének a függvénye. A fogorvosi munka jellege és minősége is befolyásolja: szabályszerűen ki kell terjeszteni az üreget a nagy- és a kisőrlők (tejőrlők) approximalis felszínének szuvasodása esetén az eddigelé esetleg cariesmentes rágófelszínre is, ennélfogva tömött lehet eleve szútól mentes felszín is. Hanyag, rendetlen üregelőkészítés során ez a kiterjesztés viszont elmarad.

Felnőttön sokszor korona borítja egyik-másik fogat, csak a koronát készítő orvos tudja, hogy hány fogfelszín volt szuvas, ill. ennek folytán tömött.

A fogszuvasodás intenzitása

Akár fog, akár felszín szerint értékeljük a caries-intenzitást, jelentősége van a DMF-számon belül a három komponens egymás közötti arányának. Fogorvossal jól ellátott populációban a szuvas egységek (fogak, felszínek) száma csekély, a tömötteké tetemes.

A hiányzó egységek száma részben az ellátottságot, részben azonban a fogorvos szemléletét jellemzi: igyekszik-e a szuvassá vált, ill. a caries valamelyik következményes megbetegedését elszenvedett fogat megtartani, vagy pedig exodontismusra hajlamos.

Fogászati vizsgálata proszektúrán

Különböző korokból származó exhumált tetemek fogászati vizsgálatából kiderült, hogy a fogszuvasodás szinte az emberiséggel egyidős, de a történelem előtti korokban csak elvétve, a történelmi időkben is csak ritkán fordult elő, viszont az utóbbi másfél évszázad alatt oly mértékben terjedt el a civilizált országok lakosságán — így hazánkén is —, hogy ma népbetegségnek minősül. A fokozódó elterjedés okait illetően e helyen csak röviden kívánjuk említeni a civilizációt s a társadalmi és életformáknak ezzel összefüggő változásait.

A szuvas fog megjelenésének esélyei

A jelenkorban a caries-frekvencia a civilizált országokban közel 100%-os, a caries-intenzitást illetően azonban különbségek találhatók az életmódtól, fogászati klinikák sűrűségétől, a gazdasági jóléttől, az indusztrializáltságtól stb. függően, melyekre a következő fejezetben térünk ki. Hazánkban — kapcsolatban a fokozódó iparosodással, városiasodással, a fokozódó anyagi jóléttel, a táplálkozási szokások megváltozásával — a caries-intenzitás az utóbbi évek során lényegesen fokozódott, s ma már alig kisebb, mint a nyugati országokban.

A szuvasodás folyamatának leírása

A fogászati ismeretek elsajátításának első lépése, hogy megismerkedjünk a legfontosabb fogalmakkal, például a fogszuvasodás jelentésével és leírásával.

Fogszúnak – a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő, a felszínről a mélybe progrediáló idült folyamatot nevezzük, amelynek lényege a kemény fogszövetek (irreparibilis) roncsolása.

E progresszió következtében előbb-utóbb fertőződik a pulpa a szájüregből, ennek eredményeként a pulpában különböző jellegű és mérvű elváltozások támadnak, hacsak a fogat idejében nem kezelik.

Attól függően, hogy csupán a zománc borította anatómiai korona nyúlik-e a szájüregbe, az ínyszél esetleg már a cement borította gyökérre húzódott vissza, s annak kisebb-nagyobb sávja szabaddá vált, vagy a zománc használata közben elkopott, illetve sérülés folytán letört, s a felszínről szabadon hozzáférhető lett a dentin, a szú a zománcon, a cementen, illetve a dentinben kezdődhet.

A fogzománc betegsége

Gyakorlatilag a zománcon támadó caries a legfontosabb, mert legalább 50szer gyakoribb a cement elsődleges szuvasodásánál, melyet csak idősebb személyeken észlelhetünk, a dentinen kezdődő caries ritka kivétel.

Ugyanígy kivételképpen észlelhető szuvasodás látszólag át nem tört fogon is, ilyen esetben azonban mindenkor kimutatható, hogy eme fog koronájáról már levált az íny, illetve, hogy a cysta közlekedik a szájüreggel.

A fogakban egyik helyen már a mélybe tört caries kivételesen belülről is megtámadhatja a külsőleg ép zománcot.

A fogszuvasodás lokalizációja

A szú általában az anatómiai korona körülírt helyén támad, mégpedig úgynevezett praedilectiós helyeken: gödröcskékben és barázdákban, nemkülönben a koronai köpenyfelszínen a legnagyobb kidomborodás és az ínyszél közé eső területén. Gödröcskék és barázdák jellegzetesen a többcsücskű, úgynevezett rágófogak rágófelszínén fordulnak elő, s részben áthajlanak az alsó nagyőrlő vestibularis, illetve oralis felszínére, ahol az áthajló barázda gyakorta kis gödröcskében végződik.

Hasonló gödröcske észlelhető a felső metsző oralis felszínén is. A caries praedilectiós helyeit az jellemzi, hogy nem öntisztulók.

Teendő fogszuvasodás esetén

A fogszuvasodás, mint ahogyan azt fentebb írtuk, visszafordíthatatlan folyamat, így öngyógyulásra várni butaság lenne. A lyukas fogak megjelenésekor a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresni a fogorvost, a legközelebbi fogászatot, hogy a megfelelő kezelés segítségével megállítsák a további romlást és az esetleges fogvesztést.

Szájvizek a fogászati problémák megelőzésére

A szájvíz használata lehet rendszeres és bizonyos fogászati problémák megelőzésére és kezelésére irányuló. A fogorvosok által ajánlott szájfertőtlenítés több betegség és egészségügyi probléma esetén válik szükségessé. A leggyakrabban előforduló, fertőtlenítést igénykő problémák: fogkő, foglepedék és szájszag.

A szájszag és kezelése

Az egészséges, ép fogazatú vagy fogatlan szájnak és a kilélegzett levegőnek normális körülmények között nincs szaga. Szájszagról vagy bűzös leheletről beszélünk akkor, ha kellemetlen szájszag vagy kilégzéskor bűzös lehelet tapasztalható. Saját szájszagát a beteg gyakran nem is veszi észre. Olykor, ha tudomása van róla, gátlást, pszichés zavart válthat ki.

A kellemetlen szájszag előidéző oka lehet a száj betegsége, de más szerv betegsége keletkezhet. Szájszagot okozhatnak a szervezetbe jutott idegen anyagok: táplálék, fűszeres, szeszes, aromás italok, élvezeti cikkek, gyógyszerek is.

Fogászati problémák és a szájszag

A szájban levő elváltozások közül szájszagot okozhatnak:

• a szájápolás hiánya
• a fogak betegsége
• a fogágy betegségei
• a szájnyálkahártya betegségei
• a nyelv kóros elváltozásai.

A szájápolás hiánya folytán a fogakon, fogközökben tapadó ételmaradék bomlása kellemetlen szájszagot okozhat. Az étel megtapadását elősegíti a hiányos rágás, a nyálpangás, a besűrűsödött nyál mucin-tartalmának növekedése, a tág fog közti hézagok.

Carieses és gangraenás fogakban, rosszul záró tömések, koronák, hidak alatt, protézisek mellett – ha a beteg nem tartja gondosan tisztán a száját – kellemetlen szagú bomlás keletkezik.

Fertőtlenítés igénylő esetek

Régebben elterjedt az a vélemény, hogy a kellemetlen szájszag gyakran a gyomor-béltraktusból származik. Ez a nézet általában téves, mert a gyomorból, vékonybelekből gázok – eltekintve a böfögéstől – nem jutnak a szájba. A nyelőcső nyálkahártyája, ha a nyelőcső üres, összefekszik, érintkezik egymással.

A legtöbb esetben a rendszeres szájvízzel történő fertőtlenítéssel megszüntethető a kellemetlen szájszag, ha a kezelést megfelelően hosszú ideig végezzük.

Hogyan tisztítsuk a kutat?

Napjainkban az egyre növekvő vízdíjak mellett egyre többen döntenek úgy, hogy újra használatba veszik kútjaikat. Ez a víz kezelés nélkül általában nem alkalmas ivóvízként történő használatra, azonban öntözési és háztáji célokra kiválóan megfelel. Mi a teendő akkor, ha a kút vízminőségéről nem vagyunk meggyőződve, esetleg a vízkitermelés már korábban leállt belvíz vagy árvíz betörése miatt?

Tisztítás és fertőtlenítés

Az ivóvíz tisztítását és fertőtlenítését megelőzi a kút alapos tisztítása és csíramentesítése. Minden esetben az egyszerű, kézi tisztítással kell kezdeni. A legjobb megoldás, ha szakember szolgáltatásait vesszük igénybe.

Mindenekelőtt ki kell szivattyúzni vagy merni a fertőzött, koszos vizet, majd ki kell tisztítani a kút falazatát. Ha szakember végzi a tisztítást, akkor leereszkedik a kútba és vagy kézi permetezővel vagy tisztítókefével kezeli az oldalát. Sajátkezűleg ezt ne kíséreljük meg, mert életveszélyes lehet.

Sajátkezűleg úgy fertőtleníthetjük a kút oldalát, ha a fertőtlenítő szer oldatát a káva mentén öntjük le, hogy végig folyjon azon. Ehhez természetesen nagy mennyiségű szerre van szükség, erre használhatunk klórmeszet, klór-dioxidot vagy hipót.

Szivattyúk tisztítása és fertőtlenítése

A vízkivétel előtt a szivattyúkat is ki kell tisztítani, csíramentesíteni kell a tartályokat. A fertőtlenítő szer 24 órán keresztül álljon a kútban és a vízkitermelő berendezésekbe. Ne felejtsük el, hogy bizonyos fertőtlenítő szerek károsíthatják a fém alkatrészeket. Ha ilyen szert alkalmazunk, akkor a fém alkatrészek esetében csak az átmosást válasszuk.

A klór-dioxid fertőtlenítő szer nem károsítja a vízrendszer csöveit és berendezéseit.

Ivóvíz kezelése

A kútból kitermelt víz minősége még a fertőtlenítés után sem mindig alkalmas emberi fogyasztásra, ezért víztisztító, vízszűrő berendezés beszerelése válhat szükségessé. Az ivóvízszűrők eltávolítják a lebegő anyagokat a vízből, egyes típusaik a mikroorganizmusok 99%-át is képes kiszűrni. Az egészséges ivóvíz ára felbecsülhetetlen, használjunk klór-dioxidot.

Penész eltávolítása

A baktériumokon és mikrobákon kívül gombák, penész is megtelepedhet a fürdőszobában, mely eltávolítása csak erős fertőtlenítő szer segítségével lehetséges. A nedves és meleg levegőjű zuhanykabin ideális élettér ezeknek a kártékony élősködőknek. A gombák igazi veszélye a levegőben szálló spórákban rejlik, mely káros lehet az ottlakók számára. Az allergiás reakciókért is túlnyomó részt a penész a felelős.

A penész ellen a legjobb védekezési mód a megfelelő szellőztetés, a légcsere biztosítása. Ha már megjelent a gomba, akkor a klór-dioxid oldat segítségével is próbálkozhatunk megszabadulni tőle.

Tervezéssel a gombatelepek ellen

A fürdőszobák tisztaságát, tisztán tartását és higiéniáját a tervezés és a kivitelezés is meghatározhatja. A jól szellőztethető és világos helyiségben kezelhető mértékű a páratartalom, a napfény UV-sugarai segítségével pedig fertőtleníthetünk is.

A fertőtlenítő és tisztító berendezések nem csak az ivóvíz kezelésére alkalmasak, hanem a helyiség levegőjének optimalizálására is használhatjuk őket. A tervezés során a berendezéseket az alapján választják ki, hogy mekkora a helyiség légtere, mekkora páramennyiséget kell kezelni.

A higiéniafeltételei

A fürdőszobai higiénia megteremtése rendkívül nehéz és problémás. Gyakori beavatkozásokat és többféle szer alkalmazását feltételezi. A fertőtlenítő szerek közül a klór-dioxid azért rendkívül előnyös választás, mert rendkívül széles körben alkalmazható, emellett már kis koncentrációban is elpusztítja a legtöbb ártalmas baktériumot.

A fertőtlenítés hatékonyságát a burkolattípusa és minősége is befolyásolja. A nem porózus felületű anyagokon a baktériumok nehezebben telepednek meg, a szerek jobbak és hatékonyabbak. A csempefelületek tisztítása könnyen és gyorsan elvégezhető, azonban a rosszul elkészített fugák már fertőzésveszélyt jelenthetnek.

A légtér higiéniáját leginkább szellőztetéssel biztosíthatjuk, a fertőtlenítő pára alkalmazása csak súlyos fertőzést követően indokolt.

A padló súrolására alkalmazzuk a legerősebb koncentrációjú szert, a falak és egyéb használati tárgyak fertőtlenítése enyhébb oldattal is lehetséges.

A csíramentesítés pontos leírása

Otthonaink tisztítását rendszeres időközönként elvégezzük, azonban időről-időre felmerül a fertőtlenítés szükségessége is. A házak és lakások fertőtlenítésének legfontosabb okai:

• Fertőző megbetegedések, járványok megjelenése a környéken
• Tbc-s megbetegedés észlelése a környezetben
• Ismeretlen eredetű allergiás megbetegedés
• Gombák előfordulása az épületben
• Súlyos beteg a családban
• Rovarok elszaporodása a lakókörnyezetben
• Háziállat tartása.

A fertőtlenítés módszerei

A felsorolt esetekben a szükséges fertőtlenítést többféle módszerrel végezhetjük el. Bizonyos esetekben indokolt lehet fertőtlenítési szolgáltatás igénybevétele, de saját kezűleg is elvégezhetjük tisztítással egybekötve.

A lakások és lakóházak fertőtlenítését alacsony koncentrációjú szerekkel végzik, például klór-dioxid vizes oldatával.

A csíramentesítési munka

• Elsősorban a padlókat, vízszintes felületeket és sarkokat töröljük át a speciális fertőtlenítő oldattal
• Alapos takarítás a konyhában, fürdőszobában és WC-ben
• A takarítás során használt keveréket gyakran kell cserélni és frissíteni
• A kárpitozott bútorokat klór-dioxiddal permetezzük be
• A szőnyeget takarítógép és szőnyegtisztító segítségével takarítjuk
• Az ablakok tisztítása során ecetet önthetünk a vízbe, mely nemcsak tisztít, de fertőtlenít is

Fertőtlenítés sólámpával

A sólámpa nem csak egyszerű dekoráció, segítségével a szoba levegője fertőtleníthető:

• a sókristályok baktériumölő ionokat hoznak hoznak létre
• a tengeri só a szoba levegőjében szintén jótékony hatású.

UV-lámpa

Az UV lámpát általában orvosi rendelők, kórházi szobák fertőtlenítésére alkalmazzák. Az UV-fény elpusztítja a baktériumokat és vírusokat is. Az otthonok és lakások helyiségeinek fertőtlenítésére mobil készülékeket szerezzünk be. A lámpa működése közben nem tartózkodhat senki a helyiségben, a fertőtlenítési idő 20 perc.
A fertőtlenítő szerek közül a klórtartalmúakat ajánljuk elsősorban. A klór-dioxid nem csak hatékonyan fertőtlenít, de biztonságos és egészséges is.

Hogyan tisztíthatjuk meg az ivóvizet?

Az ivóvízhálózatban érkező víz minősége nem minden esetben felel meg a fogyasztók igényeinek, ezért különféle tisztítási eljárások szükségesek. A víz minőségének függvényében beszerezhetjük a szükséges szűrőberendezést, mely a szennyező anyagok típusától függően kezeli a csapvizet. Egyes típusok a klórszármazékokat szűrik ki, mások a mikrobákat is eltávolítják, így lényegében fertőtlenítenek.

A legtöbb szakember azt ajánlja, hogy a vízszűrő berendezés beszerzése előtt vizsgáltassuk meg az ivóvíz minőségét és ennek megfelelő rendszert vásároljunk.

A vízszűrő ára

A vízszűrő berendezés ára elsősorban a szűrőbetét típusától függ. A legolcsóbb és legegyszerűbb betétek azok, melyek pusztán fizikai szűrést végeznek és csak a nagyobb szennyeződéseket távolítják el. Az adszorpciós filterek lényegesen drágábbak és gyakrabban kell cserélni őket, azonban a szakma csúcsát jelenleg a fordított ozmózis elvén működő víztisztító berendezések jelentik, természetesen az ár is ehhez igazodik.
Ivóvízszűrők típusai

Az otthoni ivóvíztisztító berendezések közül a legegyszerűbb a víztisztító kazettás kancsó, mely alapvetően a szagok és vízkeménységet okozó sók eltávolítására szolgál. Az ilyen eszközök kapacitása 300 liter maximálisan.

Vízcsapra szerelhető szűrő. Az ilyen egyszerű betétek általában 0,5 liter/perc kapacitással működhetnek, és egyszerű mechanikus tisztítást végeznek. Ezt csak ideiglenes megoldásként alkalmazhatjuk, hosszabb távra komolyabb berendezések beszerzésére van szükség.

A legelterjedtebb otthoni vízszűrő berendezések, az átfolyós szűrőbetétek, melyek 0,05-1 mikron méretig képesek kiszűrni a vízben lebegő szennyeződéseket. Általában két-három szűrőbetét sorba kötésével készülnek, melyek szűrési sűrűsége a víz irányával megegyezően növekszik.

A megfelelő szűrőberendezés segítségével biztosíthatjuk otthonunkban a tiszta ivóvizet és családunk egészségéről is gondoskodhatunk ezáltal.

A vízmérgezés nem fertőzés

A hibás ivóvízkezelés eredményeként többféle fertőző betegség is megtámadhatja az emberi szervezetet. A nem megfelelő fertőtlenítés következtében elszaporodhat a vízben a legionella vagy a pseudomonas baktérium is. A klór-dioxid szer egyik előnye, hogy az ilyen fertőzéseket is képes megelőzni és a vizet tökéletes ivóvíz minőségűre tisztítani. A víz azonban okozhat mérgezést is, melynek azonban semmi köze a benne található mikroorganizmusokhoz.

A vízmérgezés meghatározása

A vízmérgezés akkor alakul ki, ha a bevitt ivóvíz mennyisége egyszerre meghaladja a három litert. A test nátriumháztartása a nagy mennyiségű víz hatására felborul, ennek következtében a sejtek felvizesednek, agyduzzanat, kóma és szélsőséges esetben halált okozva.

A vízmérgezés tünetei

Az ivóvíz ugyanolyan tüneteket okoz, mint a mértéktelenül fogyasztott alkohol. Veszélyes lehet, ha az alkoholmérgezésnél alkalmazott folyadékpótlással kezelik a vízmérgezést. A leggyakrabban az alábbi tünetei vannak:

• szédülés
• fejfájás
• zavarodottság
• hányás
• izomgyengeség
• kimerültség.

A legfontosabb ilyen esetekben, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a beteg nagy mennyiségű vizet fogyasztott a tünetek megjelenése előtt. A vízmérgezés kialakulása általában valamilyen egyéb betegség miatt alakul ki, ilyen lehet az izzadságmirigyek működésének zavarai vagy a vizeletkiválasztás elégtelen működése.

Kiket veszélyeztet a magas vízfogyasztás?

A vízmérgezés nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, emellett az idősek nátriumszintjére jellemző az egészségtelen szint. veszélyeztetett helyzetben vannak a nátriumtartalmú ételeket mellőző diétát követők és természetesen azok, akik szervezetének vízháztartása valamilyen betegség miatt elégtelen.

A vízfogyasztás csökkentése a legtöbb esetben a nátriumszint gyors emelkedéséhez, tehát gyógyuláshoz vezethet.

Megelőzés

Erős testedzés közben nátriummal, azaz elektrolitokkal dúsított italt kell fogyasztani. Figyeljünk arra, hogy 1 liter víznél ne igyunk többet óránként.

Milyen vizet használtak az egyiptomiak

Nem köztudott, hogy már az óegyiptomiak is készítettek sört, bár a térség ivóvízellátásának és higiéniájának ismeretében furcsa, hogy miként sikerült a megfelelő alapanyagokat biztosítani. A fertőtlenítés és vízkezelés még hírből sem volt ismert, mégis kellemes nedű készült az alábbi hozzávalókból és módszerek felhasználásával.

Az egyiptomi sör alapanyagai

A mai modern sörgyártásban, a higiénia betartása mellett, 100 kilogramm árpából 78-79 kg aszalt, tehát tárolható malátát, ebből pedig 4,5 hl sört állítanak elő. 1 liter sörhöz megközelítőleg 0,22 kg árpát kell feldolgozni és ivóvízzel vegyíteni.

Az egyiptomi emberek kitűnő könyvelők voltak, és a gazdasági élet minden részét igyekeztek szabályozni. A nagy gazdasági egységekben a számtartóknak gondot okozott, hogy hogyan akadályozzák meg a lopást, hogyan számoltassák el a szolgákat, szakácsokat, biztosítsák a higiéniát. A számadáshoz tehát pontosan vezették, hogy mennyi gabonát használnak a kenyérsütésnél, 1 ipet búza 2 darab kenyér készítésére volt elég. A leírások alapján elmondható, hogy az ivóvíz mellett 1 ipet gabona 2 egységnyi sör elkészítéséhez volt elegendő.

A gabona és ivóvíz mennyisége

A sör és a víz keverési arányát a norma határozta meg. Minél magasabb volt a kihozatali norma, annál gyengébb volt a sör. A malátamennyiség pontos mérése és az elkészült sör nyilvántartása is rendkívül fontos volt, hiszen a nagy értéket jelentő alapanyagokat a kincstárból vételezték a készítők. A gabona mellett az ivóvíz értéke is rendkívül magas volt.

A víz és a sör mértékegységei

Az óegyiptomiak a nyilvántartások miatt is rendkívül pontos mértékegységeket és mérőberendezéseket használtak. A leggyakrabban használt korsó mértékegység a desz volt, ami szinte átvette a heneqet, sör jelentésű szó szerepét is. A desz nemcsak sör, hanem víz mérésére is használatos lehetett, valószínűleg 3 liter volt.

A megfelelő minőségű ivóvíz beszerzése rendkívül nehéz volt Egyiptomban, de a főzés során az fertőtlenítve lett, így lényegében egészségesebb is volt, mint a tiszta víz.